A samba afrikai eredetű, ősi népi tánc, amely a rabszolga-kereskedés útján jutott el Brazíliába. Ennek a táncformának a neve a "semba" afrikai szóból származik, ami tipikus csípő mozgásokat jelöl. Szaggatott, rövid mozdulatai a megbilincselt rabszolgák mozgását jelképezik, azt hogy még tánc közben sem tudtak láncaiktól megszabadulni.
A brazil partvidéken terjedt el elsősorban, így Rióban, Sao Paulóban, Pernambucóban, Bahiában és Maranhaóban. Ma a samba uralja a brazil zenei életet. A híres karnevál alkalmából évente új, izgatóan elbűvölő samba-melódiák születnek.
Magával ragadó, eredeti ritmusa színesen gazdagítja a tánczenekarok műsorát.
Az 1920-as években került hozzánk először. Akkor nem vált népszerűvé. Új ritmusát a táncosok a charleston-őrület közepette nem értették meg és slágerszerzőink sem foglalkoztak vele. Új formája Párizson keresztül jutott el hozzánk, s főleg az 50-es években lett népszerű.
Egyszerű lépéseit a kezdők gyorsan megtanulhatják, míg a jó táncosok változatos ritmusában, lendületes testtartásában tánckészségüknek megfelelő variációkat találnak.
A Samba felvétele a latin-amerikai táncok versenyprogramjába 1959-től meghozta a samba átalakulását a "népies" változattól a sportos sambáig.
Mambó
A mambó a rumba dzsesszes formája. A különbség főleg a ritmusban és ezen keresztül a hangsúlyban jut kifejezésre. Amíg a rumba ritmusa gyors-gyors-lassú, a mambóé lassú-gyors-gyors és a hangsúlya a lassú ütemrész végére esik. A mambó is tovább fejlődött, változatos formája két ütem alatt fejezi ki az új jellegzetes mozgást, amely "cha-cha-cha" néven lett népszerű.

Forrás: Tánc.hu