A foxtrott eredete a régi onestep-ben és a rag-ben keresendő. A onestep 1910 körül került át Észak-Amerikából Európába, leegyszerűsített mozdulatsoraival hamar népszerűvé vált. Mindenekelőtt Angliában érvényesült, és ott többnyire kiszorította a keringőt. Népszerûségben fel tudta venni a versenyt a tangóval, amelyet inkább a franciák szakterülete maradt.
Amikor 1912-ben a ragtime, a tánczene első modern formája Angliában tért hódított, a onestepből kifejlődött a rag. E tánc sajátos jellegzetessége a behajlított térddel táncolt lépés volt. Később a ragtime és a onestep zenéjét lassabban játszották, így a lépések is lassabbodtak. Ebből fejlődött ki a foxtrott, ami lassú és gyors, előre és hátra lépések sasszéval variált tetszés szerinti váltakozásából állt. Ezt a húszas években az angol tánctanárok fejlesztették tovább. 1922 körül találták meg a foxtrott még ma is érvényes formáját. 1924-től a foxtrott a más-más gyorsasággal játszott zene alapján egy lassúbb variációra, az un. "slow foxtrottra" (slowfox), és a gyorsabb foxtrottra, az un. quickstepre vált szét.
A slowfox a lineáris lépésmintát követő, művészien megformált, hosszú, sikló járómozgáson alapul.

A quickstep-et a legvidámabb és legsziporkázóbb társastáncnak tekintjük. A II. Világháború után alapos stílusváltozáson ment át, azáltal hogy ekkor ritmikus szökellő lépésekkel egészült ki.

Forrás: Tánc.hu